Az internetezés fővárosi dominanciájából mindössze annyi igaz, hogy valóban itt a legnagyobb az internet-használók aránya, de a vidéki városok lemaradása nem jelentős. Míg a budapestiek közel 49%-a, addig a megyeszékhelyen élők 46,5%-a internetezik, de a kisebb városok lakosai is közel 40%-os arányban csatlakoznak a világhálóra.
Megállapítható, hogy a budapesti netezők aránya 8 év alatt 29%-ról 23% alá csökkent, valamint érdekesség, hogy a legkisebb (5-10 ezer fős) településeken 45-ről 300 ezer főre nőtt az internetezők száma. Ma a nagyvárosokban éppen minden 2., az 5-20 ezres lélekszámúakban minden 3., a falvakban pedig minden 4. ember internetezik.
Végezetül egy-két adat a HVG-olvasókkal kapcsolatban: 2000-ben a HVG-olvasók 28%-a, ma már 79%-a szokott internetezni. Ha igaz lenne, hogy a netezés egy az egyben „kiváltja” a lapolvasást, akkor a HVG olvasótáborának mindössze 20%-nyi – nem netező – részét tudta volna megtartani és mára egy 100 ezres olvasottságú hetilap lenne… De szerencsére még mindig 400 ezres. De ez már átvezet egy másik témára...
