Jóformán nem telik el nap, hogy ne olvasnánk az internetezők számának növekedéséről, illetve a nyomtatott lapok példány-, és olvasószámának csökkenéséről. Ha ezeket egymás mellé tesszük, már nem is lepődünk meg az olyan hangzatos megállapításokon, hogy „az internetezők fele szakított a nyomtatott sajtóval”, vagy „semmilyen nyomtatott lapot nem olvas a magyar internetezők fele”, vagy „egyre több lapolvasó megy át a netre”.
De vajon mi az igazság? Tényleg internetezők tömegei hagynak fel a nyomtatott lapok olvasásával? Egyáltalán igaz, hogy csökken a lapolvasók száma? S ha csökken is (egyes lapok) olvasottsága, ez csakis az internet elterjedésével magyarázható?
Ha mindez igaz volna, akkor azt kellene látnunk, hogy a netezők között jóval alacsonyabb a nyomtatott lapokat olvasók aránya, hiszen a felük már „felhagyott a nyomtatott lapok olvasásával”. De nem ezt látjuk. Még azt is látnunk kellene, hogy ma Magyarországon kevesebb lapot adnak ki és el, és hogy kevesebb a lapolvasó, mint 5-10 évvel ezelőtt. De ez sem így van.
A csökkenés egyik legfontosabb kiváltó oka, hogy számos lapszegmensben – nem ritkán éppen a fogyasztói igényeket követve – új lapok indultak és indulnak szinte hétről-hétre. Csak az elmúlt néhány évben tucatszám jelentek meg új lapok a női prémium, illetve sztár szegmensben, de említhetnénk a közéleti-, a program-, vagy éppen a különböző természettudományokkal foglalkozó magazinokat is. Az új lapok megjelenésével pedig nő a lapok kínálata, a lapcsoportok összesített példányszáma és olvasottsága.
Az országos közéleti napilapokra bizonyítottan nem volt jótékony hatással a bulvár napilapok, majd később az ingyenes napilapok megjelenése és robbanásszerű népszerűség-növekedése, mind Magyarországon, mind a világ számos más tájékán. Az egyes lapok, lapcsoportok – és általában minden médium – fogyasztását nagyban befolyásolják a demográfiai változások, az emberek érdeklődési körének időbeli változásai, a rendelkezésre álló szabadidő és annak eltöltési szokásai, stb. Mindezek és a fel sem soroltak mellett vitathatatlan az internet megjelenésének lapolvasásra gyakorolt hatása, de ennek mértéke erősen lap-, illetve korcsoport függő. A real-time hírközlés terén a napilapok aligha vehetik fel a versenyt online vetélytársukkal.
Mégsem lehettünk tanúi napilapok tömeges eltűnésének, hiszen a lapkiadók maguk is felismerik és reagálnak a fogyasztási igények és szokások változásaira, pl. azzal, hogy a hírek közlése helyett egyre inkább az összefüggések elemzését, a kommentárokat helyezik előtérbe. Ezekben, vagy például a hitelesség terén ugyanis a print médiának van mindmáig megdönthetetlennek tűnő versenyelőnye.
A médiafogyasztási szokásokat tehát nem egy tényező befolyásolja. De nézzük a többi kérdést, és fókuszáljunk az internetezők lapolvasási (vagy elhagyási?) szokásaira.
